Mit jelent a szolgáltatók számára a szolgáltatási díjas ellátásról az értékalapú ellátásra való áttérés?

Bevezetés

Az egészségügyi ellátás finanszírozásának módjai gyorsan változnak.A **szolgáltatásalapú díjazás és az értékalapú ellátás** modelljei átalakítják az ellátás nyújtásának módját és a szolgáltatók díjazásának rendszerét. A hagyományos szolgáltatásalapú díjazási modellek minden egyes vizsgálat, beavatkozás vagy vizit után díjazást biztosítanak a szolgáltatóknak, a betegek eredményeitől függetlenül. Az értékalapú ellátás ezt a tendenciát fordítja meg, mivel a szolgáltatók díjazása attól függ, hogy hogyan biztosítják a betegek egészségét és hogyan javítják az egészségügyi eredményeket.

A szolgáltatók mostantól a betegek eredményei, az ellátás minősége és a költséghatékonyság alapján kapják meg a díjazásukat. Ez a változás hatással van a napi tevékenységekre, a munkavállalók munkájára, a technológiai beruházásokra és a betegekkel való kapcsolatra. E változások megértése segít a szolgáltatóknak abban, hogy pénzügyi terhek nélkül tervezhessék meg az új fizetési modelleket.

Hogyan kompenzálják a szolgáltatókat a szolgáltatásalapú díjazási modellek?

A szolgáltatásalapú díjazás keretében a szolgáltatók minden nyújtott szolgáltatásért fizetést kapnak, beleértve a konzultációkat, a vizsgálatokat, a beavatkozásokat és a kórházi látogatásokat. A kifizetések függetlenül attól történnek, hogy azok hosszú távon hozzájárulnak-e a betegek egészségének javításához vagy a szövődmények megelőzéséhez. A bevételek generálása teljes mértékben a szolgáltatások mennyiségére összpontosít, nem pedig az egészségügyi eredményekre.

Bevételi struktúra a szolgáltatásalapú díjazás keretében

A szolgáltatók a szolgáltatások nagyobb volumenével növelik bevételeiket. A betegek nagyobb számú látogatása, több diagnosztikai vizsgálat és több beavatkozás növeli a bevételt. Minden szolgáltatásnak van egy rögzített térítési díja. A fizetés a szolgáltatásnyújtás és a kérelem benyújtása után történik. A bevétel közvetlenül összefügg a betegek számával.

Ez a kompenzációs modell arra motiválja a szolgáltatókat, hogy ugyanazon időintervallumon belül több beteget kezeljenek. A megelőző ellátás és a kontrollvizsgálatok nem járnak pénzügyi ösztönzőkkel. A betegek szolgáltatói alacsony pénzügyi kockázatot vállalnak. Az adminisztratív csapatok a pontos kódolásra és a jogosultsági kérelmek időben történő benyújtására koncentrálnak, hogy maximalizálják a visszatérítést.

Mit jelent az értékalapú ellátás a szolgáltatók visszatérítésének szempontjából

Az értékalapú ellátás összekapcsolja az orvosok fizetését a betegek eredményeivel, az ellátás minőségével és az általános költséghatékonysággal. A szolgáltatók bónuszai minőségi szabványokon alapulnak, a célok el nem érése pedig bírságokkal jár. Ez a paradigmaváltás az egészségügyi ellátást eredményalapú fizetési rendszerré alakítja, szemben a volumenalapú fizetési rendszerrel.

Az új fizetési struktúrák, amelyekkel a szolgáltatók szembesülnek

Az értékalapú ellátás és a szolgáltatásalapú díjazás összehasonlítása alapvető változásokat mutat a szolgáltatók jövedelemszerzésének módjában:

Fizetési modell	Visszatérítési alap	Pénzügyikockázat
Szolgáltatásért fizetett díj	Szolgáltatások volumene	Alacsony szolgáltatói kockázat
Értékalapú ellátás	Minőségi eredmények	Közös kockázati modell
Csomagolt fizetések	Gondozási epizód	Magas szolgáltatói kockázat

A szolgáltatóknak nyomon kell követniük a minőségi mutatókat, a betegek elégedettségi pontszámait és a költséghatékonyságot. A javadalmazás több kategória teljesítménymutatóinak teljesítésétől függ. A fizetők minőségi küszöbértékeket határoznak meg, amelyek alapján a bónuszok kifizetése vagy a büntetések kiszabása történik.

A megosztott megtakarítási programok megértése

A megosztott megtakarítási programok jutalmazzák a szolgáltatókat az egészségügyi költségek csökkentéséért, miközben fenntartják a minőséget. Azok a biztosítók, amelyek egészséges betegeket tartanak fenn és megelőzik a felesleges kórházi kezeléseket, megosztják a megtakarított költségeket. Ezek a programok a betegpopulációk és az ellátás teljes költségének kifinomult nyomon követését igénylik.

Miért kell a szolgáltatóknak megváltoztatniuk a klinikai munkafolyamatokat

Az értékalapú ellátás megköveteli a szolgáltatóktól, hogy újragondolják a betegellátás módját. A nagy betegforgalomra kialakított régebbi munkafolyamatok nem felelnek meg az értékalapú ellátás minőségre és eredményekre való összpontosításának. A szolgáltatóknak holisztikus megoldásokra van szükségük, amelyek a megelőzésre és a koordinációra összpontosítanak.

Módosításra szoruló napi műveletek

A szolgáltatóknak hosszabb időre van szükségük a betegek megfelelő értékeléséhez. Az ellátás koordinálása segít a krónikus betegségek kezelésében és a szövődmények megelőzésében. A hosszabb beteglátogatások lehetővé teszik az egészségi állapot átfogó értékelését. A rendszeres utánkövető telefonhívások segítségével a látogatások között is nyomon követhetők a krónikus betegségek.

A munkafolyamatok legfontosabb változásai a következők:

• A kezelési tervek összehangolására szolgáló gondozási csapat értekezletek
• Betegoktatási foglalkozások a betegségkezelésről
• A betegcsoportok egészének egészségügyi állapotának figyelemmel kísérése
• Proaktív tájékoztatás a megelőző ellátási időpontokról
• A gyógyszeres kezelés betartásának nyomon követése rendszeres kapcsolattartás révén

A személyzet szerepköre kiterjed az adminisztratív feladatokon túlra is. Az ápolók egészségügyi ellenőrzéseket végeznek. Az ellátáskoordinátorok kezelik a betegekkel való kapcsolattartást. Az adatelemzők nyomon követik a minőségi mutatókat. Ezek a munkafolyamat-változások további képzést és erőforrásokat igényelnek.

Hogyan nőnek a technológiai követelmények az értékalapú ellátás keretében

Az értékalapú ellátás erős technológiai alapot igényel. A szolgáltatóknak olyan rendszerekre van szükségük, amelyek nyomon követik a betegek eredményeit, mérik a minőségi mutatókat, és koordinálják az ellátást több szolgáltató és környezet között. A digitális egészségügyi platform elengedhetetlen az értékalapú szerződések hatékony kezeléséhez.

Alapvető technológiai beruházások

A szolgáltatóknak átfogó technológiai megoldásokba kell befektetniük:

• Elektronikus egészségügyi nyilvántartások gondozási koordinációs funkciókkal
• A népesség egészségügyi állapotának kezelésére szolgáló irányítópultok
• Távoli megfigyeléshez szükséges beteg-bevonási eszközök
• Analitikai platformok a minőségi mutatók nyomon követéséhez
• Adatcsere interoperabilitási megoldások

Ezek a technológiai fejlesztések gyakran jelentős előzetes költségekkel járnak. A kis praxisok nehezen tudják megfizetni a teljes rendszereket. A szolgáltatók azonban képesek kezelni a minőségi mutatókat és az ellátás koordinációját.

Milyen pénzügyi kockázatokat vállalnak a szolgáltatók

Az értékalapú ellátásban a pénzügyi kockázat a fizetőktől a szolgáltatókra hárul. A szolgáltatók felelőssé válnak a betegek egészségügyi eredményeiért és az ellátás teljes költségéért, beleértve azokat a szolgáltatásokat is, amelyeket nem közvetlenül ők nyújtanak. Ez a felelősség új pénzügyi nyomást teremt, és gondos népességkezelést igényel.

A kockázatalapú szerződések megértése

A szolgáltatók felelősséget vállalnak a betegpopulációk előre meghatározott költségvetésen belüli kezeléséért. A kórházi újbóli felvételekért járó büntetések csökkentik az összköltségtérítést. A sürgősségi osztályok túlzott igénybevétele hatással van a minőségi pontszámokra. A szakorvosokhoz való beutalások és a diagnosztikai vizsgálatok beleszámítanak a költségcélokba.

További pénzügyi kockázatok:

• A megelőzhető szövődmények pénzügyi szankciókat vonnak maguk után
• A betegek nem megfelelő együttműködése befolyásolja az eredmények mérhetőségét
• A krónikus betegségek előrehaladása csökkenti a minőségi pontszámokat
• Az ellátás koordinációjának kudarca költséges beavatkozásokhoz vezet

A szolgáltatóknak egyensúlyt kell teremteniük a minőség javítása és a költségkontroll között. Ehhez megfelelő betegválasztás, az ellátás hatékony koordinálása és aktív betegségmegelőzés szükséges a költséges szövődmények elkerülése érdekében.

Hogyan alakulnak át a betegekkel való kapcsolatok

Az értékalapú ellátás és a szolgáltatásalapú díjazás közötti különbség alapvetően megváltoztatja a szolgáltató és a beteg közötti kapcsolatot. A szolgáltatók a betegek egészségügyi ellátásának partnerei, nem pedig az akut problémák szolgáltatói. Ez az együttműködési modell a folyamatos interakció és a közös döntéshozatal jellemzi.

Új kommunikációs minták

A szolgáltatók a vizitek között rendszeres kapcsolatban állnak a betegekkel. A kommunikáció a megelőzéssel és a korai beavatkozással foglalkozik. Az aktív tájékoztatás a betegek megelőző vizitjeinek biztosítását jelenti. A gyógyszeres kezelés betartásának ellenőrzése telefonon történik. Életjelek figyelése. A távfelügyelet segít a krónikus betegségben szenvedő betegek kezelésében.

Az életmódbeli változásokkal egészségügyi tanácsadási üléseken foglalkoznak. A gondozási terv megbeszélései magukban foglalják a betegek preferenciáit és céljait. Az ilyen tapasztalatok megkövetelik, hogy a szolgáltatók fejlesszék a betegekkel való interakció terén szerzett készségeiket. Szükség van olyan klinikai kompetenciákra, mint a motivációs interjú és a közös döntéshozatal.

Miért válik elengedhetetlenül fontossá az ellátás koordinálása?

Az értékalapú ellátás az elsődleges ellátást nyújtóknak felelősséget ró a betegek eredményeiért minden ellátási környezetben. A szolgáltatóknak össze kell hangolniuk tevékenységüket a szakorvosokkal, kórházakkal, rehabilitációs központokkal és otthoni egészségügyi szervezetekkel, hogy ellenőrizzék az általános költségeket és a minőséget. A jó koordináció segít elkerülni a bonyodalmakat okozó hiányosságokat.

Hatékony ellátási hálózatok kiépítése

A sikeres szolgáltatók hivatalos kapcsolatokat építenek ki más egészségügyi intézményekkel. A preferált szakorvosi hálózatok hatékony áttételt tesznek lehetővé. A kórházi partnerségek javítják a kórházi elbocsátás tervezését. Az otthoni egészségügyi ügynökségek támogatják az akut ellátást követő ápolási igényeket.

Az ellátáskoordinációhoz az alábbiak is szükségesek:

• Gyógyszertári együttműködések a gyógyszeres kezelés menedzselésében
• Közösségi szervezetek a társadalmi meghatározó tényezők támogatására
• Valós idejű információcsere az ellátási helyszínek között
• Szabványosított átmeneti protokollok a szolgáltatók között

Az ellátáskoordinátorok nyomon követik a betegeket ezekben a környezetben. Gondoskodnak arról, hogy a vizsgálati eredmények eljussanak a megfelelő szolgáltatókhoz. A kórházi tartózkodás után a gyógyszerek összehangolásra kerülnek. A kontrollvizsgálatok a terv szerint zajlanak.

Milyen személyzeti változásokra van szükség a szolgáltatóknak

Az értékalapú ellátás a hagyományos klinikai és adminisztratív személyzeten túl új szerepköröket vezet be. Az ellátáskoordinátorokat, adatelemzőket, betegnavigátorokat és minőségjavítási szakembereket az ellátásszolgáltatók alkalmazzák az értékalapú működés elősegítése érdekében. Ezek a kiegészítések növelik a praxis általános költségeit, de a sikerhez elengedhetetlenek.

Az új csapat tagjai és szerepeik

Az ellátáskoordinátorok feladata a betegekkel való kapcsolattartás és a nyomon követés. Az adatelemzők figyelemmel kísérik a minőségi mutatókat és a fejlesztendő területeket. A betegnavigátorok segítik a betegeket a közösségi forrásokhoz való hozzáférésben. A munkafolyamat-fejlesztési terveket a minőségbiztosítási szakemberek dolgozzák ki. A viselkedési egészségügyi szakemberek foglalkoznak a krónikus betegségek kezelését befolyásoló mentális egészségügyi szükségletekkel.

Ezek a kiegészítések növelik a praxis általános költségeit. A szolgáltatóknak elegendő értékalapú ösztönző kifizetést kell generálniuk a bővített személyzet fedezésére, miközben az átmeneti időszakban meg kell őrizniük pénzügyi életképességüket.

Hogyan válik a megelőző ellátás pénzügyileg életképessé

A szolgáltatásalapú díjazás esetén a megelőző ellátás csak kis bevételt eredményez. Az értékalapú ellátás pénzügyileg jutalmazza a megelőzést, csökkentve a minőségi pontszámokat rontó jövőbeli szövődményeket és kórházi ápolásokat. A korábban pénzügyileg fenntarthatatlannak tűnő tevékenységek, mint például a megelőző tevékenységek, stratégiai prioritássá válnak.

Értéket teremtő megelőző tevékenységek

Az egészségügyi kockázatokat az éves egészségügyi vizsgálatok során korán felismerik. A krónikus betegségek kezelésével megelőzhető az akut súlyosbodás. Az immunizációs programok minimalizálják a megelőzhető betegségeket. A rák szűrése a gyógyítható stádiumban azonosítja a betegséget. Az életmód-tanácsadás a krónikus rendellenességek okainak szintjén hat.

A szolgáltatók erőforrásokat fordítanak a betegek egészségének megőrzésére, ahelyett, hogy a betegségek megjelenésére reagálnának. Ez a megelőző stratégia jobb eredményeket hoz, beleértve az egészségügyi kiadások összességének minimalizálását is.

Miért fontosak az adatelemzési képességek?

Az értékalapú szerződések megkövetelik, hogy a szolgáltatók adatok segítségével bizonyítsák minőségi teljesítményüket. A fizetők számára a szolgáltatóknak rendelkezniük kell elemzési eszközökkel a magas kockázatú betegek, a beavatkozások hatékonysága és a minőségi jelentések meghatározásához. Az elemzés adatokon alapuló döntéseket eredményez, amelyek javítják az ellátás minőségét.

Kritikus elemzési funkciók

A kockázati rétegzés segít azonosítani azokat a betegeket, akik intenzív ellátásra szorulnak. Az ellátásbeli hiányosságokról szóló jelentések jelzik a megelőző szolgáltatások hiányát. A minőségmérési műszerfal a teljesítmény nyomon követésére szolgál. A költségelemzés jelzi a hatékonyság javításának lehetőségeit. Az eredmények alakulása azt mutatja, hogy a beavatkozások hatékonyak.

Azok a szolgáltatók, akik nem rendelkeznek erős elemzési képességekkel, nehezen tudnak értékalapú szerződéseket kötni. Nem képesek megtalálni a fejlesztési területeket és bemutatni a minőségi teljesítményt az ösztönző kifizetések megszerzése érdekében.

Tanulság

A szolgáltatásalapú díjazásról az értékalapú ellátásra való áttérés jelentős változást jelent a szolgáltatók ellátásnyújtási és díjazási módjában. A sikerhez szükséges a munkafolyamatok frissítése, a technológiába való befektetés, az ellátócsapatok bővítése, valamint új koordinációs és elemzési képességek kiépítése. Azok a szolgáltatók, akik hatékonyan alkalmazzák ezeket a változásokat, hosszú távon sikeresek lehetnek az értékalapú fizetési modellekben, ahol a betegek eredményei elsőbbséget élveznek a szolgáltatások mennyisége felett.

A Persivia teljes körű megoldást kínál ennek az átmenetnek az egyszerűsítésére. A Persivia CareSpace® integrálja a népesség egészségügyi állapotának kezelését, a minőségi mutatók nyomon követését, az ellátás koordinálását és a betegek bevonását. A szolgáltatók valós idejű betekintést nyernek a betegek kockázatába, az ellátás minőségi eredményeibe és az ellátás hiányosságába. A platform összeköti a klinikai csapatokat, automatizálja a kapcsolattartást és jelentéseket készít a fizetők számára. Lépjen túl a egymástól elszigetelt rendszereken és a manuális nyomon követésen, amelyek pazarlóak és lassítják a haladást.

GYIK

Az értékalapú ellátás csökkenti a szolgáltatók bevételeit?

Nem, az értékalapú ellátás minőségi bónuszok és megosztott megtakarítási kifizetések révén növelheti a szolgáltatók bevételeit. Azok a szolgáltatók, akik teljesítik a minőségi követelményeket és hatékonyan kezelik a költségeket, a szolgáltatásokért fizetett díjakon felül ösztönző kifizetésekben részesülnek. Azok a szolgáltatók azonban, akik nem teljesítik a teljesítménycélokat, büntetések és visszatartások révén csökkentett díjazásban részesülnek.

A kis praxisok is sikeresek lehetnek az értékalapú ellátásban?

Igen, a kis praxisok sikeresek lehetnek az értékalapú ellátásban, ha csatlakoznak olyan felelősségteljes ellátási szervezetekhez vagy klinikailag integrált hálózatokhoz, amelyek megosztott infrastruktúrát biztosítanak. Ezek a megállapodások lehetővé teszik a kis praxisok számára, hogy hozzáférjenek olyan ellátáskoordinációs erőforrásokhoz, elemzési platformokhoz és minőségi jelentési eszközökhöz, amelyeket önállóan nem tudnának megfizetni. Az együttműködés segít a kis szolgáltatóknak hatékonyan versenyezni.

Mennyi időt vesz igénybe az értékalapú ellátásra való átállás?

Nem, a teljes átállás az értékalapú ellátásra általában három-öt évet vesz igénybe. A szolgáltatóknak időre van szükségük az új technológiák bevezetéséhez, a személyzet átalakított munkafolyamatokra való képzéséhez, az ellátáskoordinációs folyamatok kialakításához és a tartós minőségi teljesítmény bizonyításához. A legtöbb fizető fél fokozatos megközelítést kínál, amely fokozatosan növeli a kockázati szintet, ahogy a szolgáltatók kiépítik képességeiket.

A betegek inkább az értékalapú ellátást részesítik előnyben a szolgáltatásalapú fizetéssel szemben?

Igen, a betegek nagyobb elégedettséget jelentenek az értékalapú ellátással kapcsolatban, mivel az szolgáltatók jobban elérhetők, az ellátás koordinációja jobb, és a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. A betegek értékelik a proaktív tájékoztatást, a hosszabb rendelési időket és a szolgáltatók közötti koordinált ellátást. A betegek preferenciái azonban az egészségi állapot és az ellátási igények függvényében változnak.

A szolgáltatásalapú fizetési modellek teljesen eltűnnek?

Nem, a szolgáltatásalapú fizetési modellek a hibrid fizetési struktúrákban az értékalapú megállapodások mellett továbbra is fennmaradnak. A legtöbb szolgáltató a hosszabb átmeneti időszak alatt mindkét fizetési modellt alkalmazó vegyes fizetőpaneleket tart fenn. A szolgáltatásalapú fizetés teljes eltörlése továbbra is valószínűtlen, bár az értékalapú modellek a legtöbb szolgáltató számára egyre nagyobb fizetési arányt képviselnek.