Hogyan teremthetnek a kisvállalkozások jobb munka-magánélet egyensúlyt munkatársaik számára?

Bevezető

Egy kisvállalkozás vezetése miatt nehéz lehet kikapcsolni.

Mindig van még egy e-mail, amire válaszolni kell, egy ügyfél, akit fel kell hívni, vagy egy feladat, ami a teendőlistán vár. A tulajdonosok ugyanabba a csapdába eshetnek, mint alkalmazottaik: hosszabb órákat dolgoznak, mert egyszerűen több a tennivaló.

Idővel ez megterhelővé válhat.

Az egészségesebb munka-magánélet egyensúly megteremtése nem jelenti a színvonal csökkentését. Azt jelenti, hogy olyan vállalkozást építünk, ahol az emberek jó munkát végezhetnek anélkül, hogy állandóan bekapcsolt állapotban lennének.

Határozzon meg egyértelmű határokat

Az egyik legkönnyebb kiindulási pont a munkaidő.

Ha az alkalmazottaktól elvárják, hogy bármikor válaszoljanak az üzenetekre, a munka gyorsan átterjedhet az estékre és a hétvégékre is. Hacsak a vállalkozás nem működik valóban a szokásos munkaidőn kívül, alig van ok arra, hogy minden üzenetre azonnali választ várjanak.

Határozzon meg egyértelmű elvárásokat.

Tájékoztassa az alkalmazottakat arról, mikor várják el tőlük, hogy elérhetőek legyenek, és mikor kapcsolhatnak ki teljesen.

A vezetőknek is be kell tartaniuk ugyanezt a szabályt.

Nehéz megmondani az alkalmazottaknak, hogy éjszaka ne ellenőrizzék az e-mailjeiket, ha a tulajdonos este 11-kor is üzeneteket küld.

Adjon némi önállóságot az embereknek

Nem minden munkavállaló dolgozik a legjobban pontosan ugyanúgy.

Vannak, akik inkább korán kezdenek. Mások viszont a nap későbbi szakaszában lehetnek produktívabbak. Ahol a munkakör megengedi, a rugalmas munkavégzés nagyobb kontrollt biztosíthat a munkavállalóknak a saját időbeosztásuk felett.

Ez nem jelenti a struktúra eltörlését.

A csapatoknak továbbra is szükségük van megbeszélésekre, határidőkre és megosztott felelősségekre. A különbség abban rejlik, hogy az embereknek némi mozgásteret adunk, hogy ezeknek a követelményeknek megfelelően szervezzék meg a munkanapjukat.

Egy kisvállalat esetében még a szerény rugalmasság is észrevehető változást hozhat.

Ösztönözze a megfelelő szüneteket

A nyüzsgő munkahely furcsa szokást alakíthat ki.

Mindenki tudja, hogy szünetet kellene tartania, mégis senki sem akarja elsőként elhagyni az asztalát.

A vezetők megváltoztathatják ezt azzal, hogy a szüneteket normális dologgá teszik.

Egy rövid séta, a számítógéptől távol eltöltött ebédszünet, vagy akár tíz perc beszélgetés a kollégákkal is segíthet abban, hogy az emberek frissebb fejjel térjenek vissza a munkához.

A szünetek nem elpazarolt idő.

Az emberek nem gépek. A folyamatos koncentrációnak vannak határai, és a fáradtság leküzdése nem mindig eredményez jobb munkát.

Szánjon időt társasági tevékenységekre

A munka nem kell, hogy mindig komoly legyen.

A kisvállalkozások informális lehetőségeket teremthetnek a munkatársak számára, hogy a szokásos feladatokon kívül is együtt töltsenek időt. Ez lehet ebéd, csapatkvíz, séta, sporttevékenység vagy egy nyugodt este.

A tevékenységnek nem kell drágának lennie.

Még egy egyszerű játékest is lehetőséget adhat az embereknek, hogy másképp lépjenek kapcsolatba egymással. Ha egy vállalkozás szeretne létrehozni egy kötetlen szórakoztató területet, a megfizethető, használt technológia lehet egy lehetőség. Például egy PS4 konzol az Own4less-től olcsó megoldást jelenthet arra, hogy játékokkal gazdagítsák az irodai közösségi teret.

A lényeg nem a felszerelés.

Hanem az, hogy lehetőséget ad a kollégáknak a közös kikapcsolódásra.

Figyeljen a kiégés jeleire

A vezetőknek oda kell figyelniük, ha egy alkalmazott viselkedése megváltozik.

Valaki, aki általában jól kommunikál, szokatlanul visszahúzódóvá válhat. Egy korábban megbízható munkatárs elkezdhet határidőket elmulasztani vagy hibákat elkövetni.

Ezek a jelek nem jelentenek automatikusan azt, hogy valaki a munkával kapcsolatos stresszel küzd. A viselkedésváltozásnak számos oka lehet.

Mégis érdemes érdeklődni az érintettek felől.

Egy egyszerű beszélgetés néha felfedheti a munkaterheléssel kapcsolatos problémát, mielőtt az sokkal nagyobbá válna.

Ne jutalmazzuk a túlmunka

Egyes munkahelyeken véletlenül azokat dicsérik, akik a legtöbbet dolgoznak.

Dicséretben részesül az a munkavállaló, aki éjfélkor is válaszol az e-mailekre. Aki soha nem vesz ki szabadságot, azt elkötelezettnek tartják.

Ez azonban téves üzenetet közvetíthet.

A jó teljesítményt el kell ismerni, de a túlzott munkaidő nem válhat a siker nem hivatalos mércéjévé.

Inkább az eredményekre, a minőségre és a megbízhatóságra koncentráljon, mint arra, hogy ki marad a leghosszabb ideig az asztalánál.

A jobb egyensúly mindenkinek segít

Az egészséges munka-magánélet egyensúly nem olyan luxus, amelyet csak a hatalmas költségvetéssel rendelkező nagyvállalatok engedhetnek meg maguknak.

A kisvállalkozások is végrehajthatnak érdemi változásokat.

A világos határok, a rugalmas munkarend, a megfelelő szünetek és az egyszerű közösségi tevékenységek alig kerülnek semmibe ahhoz képest, hogy milyen hatással járhat a kimerült munkaerő.

A cél nem az, hogy a munka könnyed legyen.

A munkában mindig lesznek forgalmas időszakok és nehéz napok.

A cél az, hogy ezeket az időszakokat kezelhetővé tegyük, miközben elegendő teret biztosítunk az embereknek ahhoz, hogy élvezhessék a munkahelyen kívüli életüket.

Az a vállalat, amely ezt megérti, boldogabb csapatot építhet, csökkentheti a felesleges nyomást, és olyan munkahelyet teremthet, ahol az emberek valóban maradni akarnak.