A legjobb szoftverfejlesztési módszertanok összehasonlítása

Bevezetés

A csapatok ritkán vitatkoznak a kódról. Inkább arról vitatkoznak, hogyan kellene haladni a munkával.

Egyesek azt szeretnék, ha mindent előre meghatároznának. Másoknak viszont megfelel, ha a fejlesztés, tesztelés és finomítás a folyamat során történik. Ez a gondolkodásmódbeli különbség gyakran meghatározza, melyik módszertan a legmegfelelőbb.

A testreszabott szoftverfejlesztési szolgáltatásokkal dolgozó cégek általában rájönnek, hogy a „legjobb” keretrendszer nem annyira a népszerűségtől, hanem inkább a kontextustól függ. Egy gyorsan növekvő SaaS-startup és egy szabályozott pénzügyi platform egyszerűen nem ugyanolyan feltételek mellett működik.

Összehasonlításuk csak akkor értelmezhető, ha figyelembe vesszük, milyen nyomás nehezedik a projektre.

Agilis módszertan

Az agilis módszertant gyakran választják, ha nagy a bizonytalanság. A követelmények változnak. A visszajelzések késve érkeznek. Az érdekelt felek a működő prototípusok megtekintése után finomítják az elvárásaikat.

Az agilis csapatok rövid iterációkban haladnak, hogy elkerüljék a megbízhatatlan, merev specifikációkhoz való ragaszkodást. Létrehoznak valami használhatót, áttekintik, módosítják, majd megismétlik a folyamatot. Ez a ritmus jól működik olyan digitális termékeknél, ahol a felhasználói viselkedés határozza meg a prioritásokat.

Az agilis módszer azonban elveszítheti hatékonyságát, ha a döntéshozók nem vesznek aktívan részt a folyamatban. Az iteráció elkötelezettséget igényel. Enélkül a ciklusok ismétlődővé válnak ahelyett, hogy előrehaladnának.

Az agilis módszer olyan környezetben virágzik, ahol a változást várják, nem pedig félnek tőle.

Scrum keretrendszer

A Scrum több struktúrát visz az agilis filozófiába. A meghatározott szerepek és a rögzített sprint időtartamok fegyelmet teremtenek.

Ez a struktúra nagyobb csapatokban válik értékessé, ahol a koordináció fontos. A sprint-áttekintések átláthatóságot biztosítanak. A tervezési üléseken közös elvárások alakulnak ki.

A Scrum azonban nem mentes a feszültségektől. Ha a prioritások a sprint közepén drámaian megváltoznak, a csapatoknak vagy meg kell szegniük a vállalásukat, vagy el kell halasztaniuk az alkalmazkodást. A keretrendszer akkor működik a legjobban, ha az érdekelt felek tiszteletben tartják a ritmusát.

A Scrum növeli a kiszámíthatóságot anélkül, hogy teljesen kiküszöbölné a rugalmasságot.

Vízesés modell

A vízesés-modell a kezdeti egyértelműséget feltételezi. A követelményeket dokumentálják. Ezután következik a tervezés. A megvalósítás lépésről lépésre halad.

Azokban az iparágakban, ahol a megfelelés, a nyomon követhetőség és a dokumentáció kritikus fontosságú, ez a modell továbbra is releváns. Minimalizálja a kétértelműséget és fenntartja az irányítást.

A vízesés-modell azonban nehézségekbe ütközik, ha a feltételezések pontatlannak bizonyulnak. A késői változtatások visszahatnak a már befejezett fázisokra. Ami korábban stabilnak tűnt, gyorsan drágává válhat a kijavítás.

A vízesés akkor működik, ha a jövő stabilnak tűnik. Ha nem így van, akkor nehézségekbe ütközik.

DevOps megközelítés

A DevOps egy másik problémát kezel: a fejlesztés és az üzemeltetés közötti szakadékot.

Ahelyett, hogy kizárólag a tervezésre koncentrálna, arra ösztönzi a csapatokat, hogy az egész folyamat során szorosabban működjenek együtt. A tesztelés és a telepítés rendszeresebben történik, ami megkönnyíti a problémák felismerését, mielőtt azok elnagyodnának.

A gyakran frissülő felhőalapú alkalmazások gyakran profitálnak ebből a megközelítésből. Ugyanakkor az eszközök önmagukban nem elegendőek. A csapatoknak továbbra is szükségük van a koordinációra és a közös felelősségvállalásra.

A DevOps nem csupán a papíron megjelenő szervezést változtatja meg, hanem azt is, ahogyan a szoftver a fejlesztésből a valódi használatba kerül.

Lean szoftverfejlesztés

A lean nem csupán a sebességről szól. Egy egyszerű ötlettel indul: távolítsuk el mindazt, ami nem járul hozzá valóban a haladáshoz. Ez kevesebb jóváhagyási szintet, rövidebb megbeszéléseket vagy gyorsabb visszacsatolási ciklusokat jelenthet.

Kisebb csapatokban ez gyakran természetesnek tűnik. Kevesebb a hierarchia, kevesebb a formalitás, és a döntések gyorsan megszületnek. Különösen a startupok esetében ez a csökkentett adminisztrációs terhelés lendületet adhat a korai szakaszokban.

Ugyanakkor az irány nélküli rugalmasság saját problémákat vet fel. Ha a prioritások hetente változnak, vagy a célok nincsenek egyértelműen meghatározva, a struktúra hiánya inkább zavart kelt, mint erőt ad.

A lean általában jobban működik, ha a kísérletezés stabil stratégiai keretek között történik.

Hibrid módszertanok

A gyakorlatban egy adott keretrendszer szigorú betartása ritkábban fordul elő, mint ahogyan az elméletben látszik. A csapatok gyakran átveszik azt, ami működik, és elhagyják azt, ami nem.

Egy projekt rövid fejlesztési ciklusokhoz a Scrumra támaszkodhat, míg a kiadások támogatásához a DevOps gyakorlatokat alkalmazza. A Lean elvek alakíthatják a belső döntéshozatalt, még akkor is, ha azokat hivatalosan nem hirdetik ki.

Ez a keverék általában fokozatosan alakul ki, nem pedig egy hivatalos döntés eredményeként. A projektek növekedésével a folyamatok a valós korlátokhoz igazodnak.

A kihívás nem az elemek kombinálása. Hanem annak biztosítása, hogy a kombináció koherens maradjon.

A megfelelő módszertan kiválasztása

Nincs univerzális módszertani rangsor.

A szigorú szabályozási követelményekkel rendelkező projektek számára előnyös lehet a strukturált dokumentáció. A gyorsan fejlődő digitális termékek esetében iteratív rugalmasságra lehet szükség. A heti frissítéseket kiadó platformok az automatizálás fegyelmezettségétől függenek.

A megfelelő módszertan tükrözi a csapat érettségét, a projekt változékonyságát és a hosszú távú célokat.

Miért fontos még mindig a folyamat

Még a magasan képzett fejlesztőknek is szükségük van koordinációra. A módszertan befolyásolja, hogyan kommunikálnak a csapatok, és hogyan születnek a döntések, amikor a tervek változnak.

Egyes szervezetek a folyamatot szigorú keretrendszerként kezelik. Mások inkább útmutatásként használják. A különbség gyakran nyomás alatt válik láthatóvá – határidők, a feladat körének változása, váratlan korlátok esetén.

Az olyan cégek, mint a Crunch-IS, inkább az üzleti prioritásokhoz igazítják a módszertant, mintsem mechanikusan alkalmazzák a keretrendszert. A struktúra továbbra is fontos, de szükség esetén módosítják.

A folyamat nem helyettesíti a szakértelmet. Hanem támogatja azt.